A modern kor egyik klasszikus romantikus filmje. Banálisan egyszerű a története, mégis elvarázsol. Hiszen misem természetesebb annál, hogy első látásra szerelmes leszel valakibe? :) Egy fiú és egy lány utazik a vonaton, és merő véletlenségből beszélgetésbe elegyednek. Nagyjából 18 órájuk van egymásra, ami alatt minden megtörténik. Főleg amire vársz és amiért szurkolsz. Realizmusa az ami igazán csodálatos, illetve a városnézés, ami tökéletes háttere (szó szerint) annak ami a szemünk előtt zajlik. Ethan Hawke és Julie Delphy borzasztó erős a két fiatal szerepében. Linklater nem ereszti bő lére alig 90 perces a film, de ezalatt is tökéletesen kibogozza a történetet. Úgy gondolom mindenki magára talál egy kicsit a filmben, hiszen a párbeszédei úgy hangzanak, mintha beszélgetnél épp szíved választottjával. Valószínűleg kevesen hallották/látták a filmet, és nem is ez lesz a leglátogatottabb bejegyzés az oldalon, de ezért vagyok, hogy olyan filmekre is felhívjam a figyelmet, ami nem lenne azonnali választásunk egy vasárnap délután. Itt annál többről van szó, bátran ajánlom egy arra nyitott barátnővel megnézésre. El kellett telnie egy kis időnek, míg össze tudtam szedni a gondolataimat, főleg a második rész megtekintése után, amellyel egy kerek egészet alkot. A zenehallgatós jelenet zseniális, hisz szavak nélkül jönnek rá a szereplők, hogy ez a nap korán nem érhet véget. Valahogy ilyennek képzelem a tökéletes egymásra találást. 8,5/10